Sokszor viccelődök vele, hogy igazából vidéki vagyok (bár Budapesten születtem és nőttem fel), de úgy alakult, hogy éveken át mindig valahol az agglomerációban laktam, és a családi fészkünk is a városhatáron kívül kapott helyet.

Nem járok napi szinten a főváros szívében, emiatt minden ilyen kirándulás lenyűgöz, és újra meg újra rácsodálkozom a szépségeire. Elfog néha valami különös vágyódás a városi életre, fantáziálunk róla, milyen lenne egyszerűen lesétálni a sarki a pékségbe, gyalog eljutni a közértig és este egyszerűen beülni egy kerthelyiségbe, de utána ugyanilyen jó érzéssel tölt el hazaérkezni és élvezni az erdő közeli nyugalmat.

A hétvégén a Margit-szigetet jártuk – pontosabban tekertük – körbe a gyerekekkel, második alkalommal. Két éve is bringóztunk velük, és ezúttal is ugyanolyan öröm volt számukra és nekünk is. Van, ami nem változik: a bringót nem könnyű tekerni, viszont jókat lehet rajta együtt nevetni. Bár már modernebb verziók és elektromos autók is bérelhetőek, még mindig itt vannak a régi, hagyományos járgányok, amin még és is nevetve ültem gyerekként, és csodálatos számomra az a kettősség, hogy hatalmas fejlődés zajlott le a szigeten az évek alatt, miközben itt vannak ugyanazok a fák, hatalmas növények és eldugott helyek, amik az egész hely varázsát adják.

• Gyerekként és felnőttként is izgalmas a Margit-sziget, a bringózással bővel el lehet tölteni két-három órát (mi hármat voltunk, de közben megálltunk ebédelni is).

• Nagy nyári melegben egész napos programot nyújt a Palatinus strand, kisebb kirándulás alkalmával lehűthetjük karjainkat a Zenélő szökőkútnál.

• Személyes kedvencem a szigeten a Japánkert, mert nagyon megnyugtat mindenfajta tó, kis patak, a lányok pedig imádták, hogy a teknősök odaúsztak hozzájuk, illetve a rózsakert, ahol bódítóan finom illatot árasztanak az ilyenkor virágzó sok éves rózsatövek.

• A kis állatkertért nem vagyunk oda – az állatkerttel kapcsolatban kettős érzéseink vannak úgy általában is, mert nem támogatjuk az állatok bezárását, kis helyen tartását stb. Más helyzet az, amikor egy sérült állatnak a vad környezetébe való visszaengedése már nem lehetséges..

• Ebéd lehetőségek a szigeten: a büfék küllemét, az épületeiket szépen egységesítették, felújították, a kínálatuk melegszendvics, hotdog, a Stranddal szembeni büfében van hatalmas hamburger és lángos is, illetve nagyon finom a limonádéjuk (legkisebb kiszerelés fél liter).

A parkolást mi a pesti rakparton oldottuk meg, közvetlenül a Margit-híd lábánál, és onnan sétáltunk be, ami persze visszafelé már igényel némi bíztatást a gyerekeknek, de hősiesen kitartottak.

Kulturális:

A sziget egyik legvadregényesebb része az 1259-ben alapított domonkos rendi apácakolostor maradványa. A kolostort IV. Béla király alapította a tatárjárással járó pusztulástól az országot megmenekítő Szűz Mária tiszteletére, akinek lányát is felajánlotta. Margit 12, többségében főúri lánygyermekből lett apácával együtt költözött a szigetre, akik egészen a török megszállásig a szigeten szolgálták az egyházat. Miután azonban a törökök feldúlták a templommal is kiegészült épületegyüttest, később csak romterületként volt látogatható.

Az 1911-ben épült Víztorony a főváros látképének is fontos része, a második világháborúban katonai objektumként használták, majd évtizedeken át kilátóként szolgált. Állapota mára sajnos leromlott, üzemeltetői azonban nagy beruházásokat terveznek ide a jövőben.

   
A Margit-sziget Budapest "mini Centrál-parkja", képtelen vagyok megunni. Akár gyerekes programnak, akár felnőtt kikapcsolódásnak egyaránt tökéletes, lélekemelő hely.