Egy nap Anya szomorúan ült a kanapén, és Olívia nem értette, mi az oka.

-          Anya, mi a baj? – kérdezte Olívia szorosan hozzábújva, és karjaival átölelte Anyát.

-          A Papa nagyon beteg, és én nagyon féltem őt – felelte Anya, miközben könnyek szöktek a szemébe.

Ekkor Nonó is odafészkelődött, és kis kezével gyengéden simogatta meg Anya arcát.

-          Beteg a Papa? – kérdezte ő is, és a lányok megnyugtató választ várva emelték csodálkozó tekintetüket Anyára.

-          De meg fog gyógyulni? – folytatta Olívia, és a választ meg sem várva, határozott hangon állapította meg:

-          Neked Ő az apukád!

Anya nem tudta, mit feleljen. Végül minden erejét összeszedve, torkát csendesen megköszörülte, és azt mondta:

-          Nem fog sajnos meggyógyulni.. Sokszor megyünk majd a doktor bácsihoz vele, hogy minél tovább erős maradjon és velünk lehessen.

-          És mi is elkaphatjuk a betegségét? – kérdezte Olívia.

-          Nem – felelte Anya. Ezt a betegséget nem lehet elkapni. Ez csak jön, a semmiből, és harcolnunk kell ellene.

Olívia és Nonó ezt nem értették, de nagyon figyeltek Anyára, mert nagyon, de nagyon szeretik a Papát.

-          De hogyan lett a Papa beteg? – faggatózott Olívia, mert ő már egy okos nagylány, nemsokára hat éves lesz.

-          A testünk apró, pici sejtekből áll, tudod? – magyarázta Anya. És van olyan, hogy a jó sejtek egyszer csak elromlanak.. nem működnek jól többé. És ezekből a rossz sejtekből több és több lesz, ezért meg kell állítani őket.

-          Én segítek megállítani! – kiáltott fel Olívia, és Anya kedvesen rámosolygott.

Anyának elmondhatatlanul nehéz volt a szíve, hiszen a Papa az ő apukája. A legjobb apuka a világon.

Végül megbeszélte a lányokkal, hogy másnap Ildi nagyival és Papával töltik az egész napot, és még az ebédet is együtt készítik el.

Anya pedig elmondta Olíviának, hogy az orvosok segítsége nagyon fontos a betegség elleni harcban, de épp olyan fontos a hit, és a szeretet.

És a Papát Olívia, Nonó, Anya és Ildi nagyi is, végtelenül és örökké szeretik.