Barion Pixel A Segítő kezek második kötetének meséi
Újabb Bepillantás

A Segítő kezek második kötetének meséi

A Segítő kezek II. kötetében szinte minden mese érzékenyítő történet. Ez alól egy kivétel van, az Irány a lovarda, mert úgy éreztem, hogy szükség van egy kis 'pihenésre', egy kis szórakozásra a sorok között, és a Lovarda körül játszódó cselekmény igazi feltöltődést jelent. 

Íme a Segítő kezek II. kötet meséi:

1. A kis felfedező – Bátran fogd meg a kezem! Mese egy csodálatos, mosolygós, Down-szindrómás kisfiúról. Tudjuk, hogy ennek az állapotnak vannak jellegzetességei, felismerhető a szemecskék állásából, és más jegyekből is. De történetünk szerelőjét nem ez határozza meg. A gyerekek számára sokkal hangsúlyosabb a kíváncsisága, és hogy éppúgy szeretné felfedezni a világot, mint minden más kisgyerek. A történetből megtudhatjuk, hogy a Down-szindrómás emberek ugyan nem értik a bonyolult dolgokat, sok mindenben segítségre van szükségük, azonban hatalmas a szívük. Egy Downos kisfiú ugyanolyan vidám, jókedvű kisgyerek, mint bármely másik, azonban felnőttként nem mindent tud majd egyedül megoldani. Azonban lesznek barátai, lehet munkája, sőt, még szerelme is!

2. Irány a lovarda – Gyeplőt a kézbe! Igazi pihentető kikapcsolódást nyújt, amiben Olívia lovagolni tanul, Nonó pedig az istálló körül élő állatokkal ismerkedik. Találkozik birkákkal, szamárral, cicával, és még a nemrég született kiscsikót is megsimogatják a lányok. Ez a mese egy feltöltődés gyermek és szülő számára, biztosan felkelti a kicsik érdeklődését a farmon élő állatok, de különösen a lovak iránt.

3. Anya és Apa veszekedtek - Békítő kezek.  Ez a történet egy nagyon fontos dologra világít rá a gyerekek számára. Elmagyarázza, hogy veszekedés sajnos minden családban előfordul, sőt, a testvérek és még a barátok is szoktak veszekedni, de ettől még ugyanúgy szeretik egymást. A mese legfontosabb mondanivalója, hogy attól még, hogy a szülők veszekednek, sosem a gyerekek a hibásak, és a szülők nem rájuk haragszanak, hiszen számukra ők a legfontosabbak a világon.

4. Két születésnap  - Szerető kezek. A mesét Olívia és Nonó volt ovis társa inspirálta, akit a szülei örökbe fogadtak, és számára ez teljesen természetes. A meséből kiderül, hogy az örökbefogadás egy csodálatos dolog, ennek során anyukák és apukák találnak egymásra leendő gyermekeikkel, hogy boldog családdá váljanak és szeressék egymást. Mirónak, a főszereplőnek azért van két születésnapja, mert nem csak a megszületésének napját ünnepli meg, hanem azt a napot is, amikor ő és a szülei egy családdá váltak.

5. Papa beteg - örökké fogom a kezed. Az ötödik, és egyben a Segítő kezek két kötetének utolsó meséje. Ez a történet Olívia és Nonó nagypapájáról szól, az én apukámról, aki gyógyíthatatlan rákbeteg és jelenleg is küzd a betegséggel, hogy minél több időt tölthessen még abban a leírhatatlan szeretetben, ami a családunkat összetartja. Szeretné megélni ennek a könyvnek a sikerét, hogy nyugodt lehessen, nem volt hiábavaló egy teljesen új életet kezdenem a jogi pálya után. A mesében Anya szép szavakkal, de őszintén beszél az élet körforgásáról, születésről és elmúlásról, arról, hogy az élet nem tart örökké, mégis a legcsodálatosabb kaland, amit kaphatunk. Nem tudjuk meddig tart, mikor ér véget, ám ha szeretünk és szeretve vagyunk, megkaptunk benne mindent.

A következő bejegyzésekben megmutatom az érzékenyítő mesék igazi szereplőit, hogy bepillantást nyerve a történetek valódi hátterébe, a mesék igazán életre keljenek.


A már megjelent három mesekönyv és ovis foglalkoztató együtt, plusz egy ajándék színező INGYENES SZÁLLÍTÁSSAL.

shopping_cartKosárba Részletek
Van még...

Ez is érdekelhet!

Hozzászólások

Szólj hozzá te is!