Húsvét
Olívia és Nonó izgatottan készültek a húsvéti ünnepekre. Tavaszi díszekkel ékesítették a házat, a konyhapultra még három porcelán nyuszi is került – ezekre nagyon kellett vigyázni.
- A szobrocskák törékenyek, csak óvatosan szabad megfogni őket! – szólt aggódva Anya.
- A barkák nem annyira törékenyek, igaz? – kérdezte Olívia, miközben a csibés tálra mutatott, aminek a közepében színes tojások között barkaágak díszelegtek.
- Azokra akaszthatunk apró tojás díszeket, és jól mutat majd az ünnepi asztalon – mondta Anya.
A húsvét hamar elérkezett, bár Olívia és Nonó már türelmetlenül számolták visszafelé a napokat. Nonó is el tudott számolni tízig, igaz visszafelé még nem.
- Hányat kell aludni, hogy jöjjön a Nyuszi? – kérdezte Olívia nap, mint nap.
- Már csak egyet – mondta ekkor Apa, és a lányok ujjongtak örömükben.
- De vajon hogy fog tudni bejönni hozzánk? – aggódott Olívia – hiszen a kert fel van túrva! – mutatott ki a hatalmas kupacokra, amik kertépítés közben nőttek ki a földből.
- Ó jajj, nem tud bejönni a nyuszi! – csatlakozott Nonó is – de Anya és Apa biztos volt benne, hogy a nyuszi nagyon furfangos, és talál majd helyet az ajándékoknak.
Másnap reggel Anya és Apa korán keltek, és a nappaliban várták a lányokat. Nem is kellett sokáig várni, és már kézen fogva, izgatottan szaladtak ki a szobájukból.
- Jött már a húsvéti nyuszi? – kérdezte rögtön Olívia, majd körbenézett az ablakból a kertépítés fekete földkupacai között.
- Nem jött … - állapította meg Nonó, karjait szélesre tárva.
- Biztosan csak később ér ide – mondta Olívia, mire Anya azt javasolta, hogy öltözzenek fel, és talán reggeli után már itt is lesz. És lehet, hogy csoki tojásokat is hoz, de csoki evés előtt rendesen kell reggelizni, különben megfájdulnak a kis pocakok – csiklandozta meg finoman a lányokat Anya.
Olívia és Nonó hamar felöltöztek, Anya pedig kikészítette a reggelit. Lédús paradicsomot, ropogós uborkát tett az asztalra, és olyan puha kenyeret, aminek a héja is nagyon finom. Olívia végül szendvicset, míg Nonó tojásrántottát evett.
Olívia ekkor észrevett valamit odakint.
- Az ott nem egy kis csoki tojás? – tanakodott, és miután a család befejezte a reggelit, mindannyian cipőt és kabátot vettek, hogy alaposan szemügyre vegyék a kertet.
- Gyere Olívia, menjünk hátra! – kiáltotta Nonó boldogan.
- Nézd, Nonó! Kicsi tojások! Több is van belőlük, mégiscsak itt járt a nyuszi!
- Juhúúúú!! – sikított Nonó és egymás után kapkodták fel kis kezükkel az aprócska tojásokat.
- Itt is van, Anya! Meg ott is van egy, Apa! – felváltva mondogatták, mire Anya és Apa is kedvesem mosolyogtak rájuk.
Ekkor egy csomagocskát fedeztek fel a ház mögött, benne a várva várt horgolt nyuszikkal. Ez volt ám a nagy öröm, a húsvéti nyuszi elhozta a kért ajándékokat! Olíviának egy lila ruhás nyuszit, Nonónak pedig egy rózsaszín ruhásat – hogy ne keverjék össze. De volt ott még egy-egy pici mesekönyv is, amikből az egyiket máris elolvasták, miután bementek a házba.
- Annyira örülök az ajándékoknak, köszönöm Nyuszi! – mondta Olívia, mire Nonó is megköszönte a kincseket.
A legnagyobb ajándék még hátravolt: a kis tündérkert!
- Itt lesznek a növényeink! – mutatta Olívia Nonónak az apró virágládákat, amibe Apa vett egy zsák földet, Anya pedig száraz borsószemeket, amikből néhány nap múlva pici borsócsírák fognak majd kinőni.
- A Ti dolgotok lesz minden nap megöntözni – magyarázta Anya.
- És ha szépen gondoskodtok róluk – folytatta Apa – akkor hamar megnőnek, és levághatjuk a zöld szárakat ollóval – és meg is ehetitek őket! – fejezte be a mondatot Anya, miközben egy-egy pici tündérfigurát adott a lányoknak, amiket a virágláda szélére ültettek.
- Így ni! Kész is van a tündérkert. A borsókat most beáztatjuk, holnap reggel elültetjük, és nemsokára meg is lehet enni a hajtásokat.
Hatalmas volt a boldogság, és a húsvét többi része még csak ezután következett. Tojásfestés, locsolkodás, és sok-sok beszélgetés arról, mit ünneplünk ezeken a napokon.
Olvassátok el Ti is a következő néhány bekezdésben!
Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk,
Olívia, Nonó, Anya és Apa, no meg persze Beni kutya :)
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Jézus– pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. E napon tehát Krisztus feltámadását ünnepeljük. Húsvét vasárnap véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is: húst veszünk újra magunkhoz. Jézus kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.
A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelyek eleme a feltámadás, az újjászületés. Napjainkban a húsvét sokak számára a tavasz beköszöntének ünnepe, amely vallási tartalom nélkül, egyszerűen a friss, jó idő hozta megújulást jelenti, a húsvéti nyuszi és a húsvéti tojás szimbólumaival.
Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító-, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín pedig Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás csak később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyuszi hagyománya is.
forrás:
Szólj hozzá te is!